Jó szemüveg - jó látás

2017. október 12., csütörtök, 11:00

A rövidlátóság előfordulása gyorsan növekszik, jelenleg minden 4. magyar ember érintett lehet, és ez az arány hamarosan megduplázódhat. Magyarországon az 50 év felettiek háromnegyede szemüveghasználó. A Látás Világnapja alkalmából ezért a megfelelő látásjavító eszköz kiválasztásának fontosságára is felhívja a figyelmet a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért.

Jó szemüveg - jó látás

A Látás Világnapját 2000 óta rendezik meg minden évben október második csütörtökjén. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a tényre, hogy a vakságok 80%-a megelőzhető, illetve gyógyítható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Intézet (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést – „Vision 2020” – tett az elkerülhető vakság megelőzésre, amihez számos ország, közte Magyarország is csatlakozott.

A Világnap apropóján jelent meg az IAPB Vison Loss Expert Group legfrissebb érintettségi adatai, melyek szerint 2015-ben 253 millió látássérült élt a világon, 89 százalékuk közepesen vagy alacsonyan fejlett országokban él, és akik 55 százaléka nő. Ennél is döbbenetesebb az az adat miszerint 1,1 milliárd olyan ember él a Földön, aki azért minősül részben látássérültnek, mert egész egyszerűen nincsen szemüvege!

Talán kevésbé közismert tény, hogy a rövidlátók és a nagyfokú kóros rövidlátóság előfordulása nagyon nagy mértékben nő. Európában a rövidlátás kb. 23%-ban fordul elő, azaz majdnem minden negyedik európai lakos érintett a problémában. A becslések szerint ez az arány 2050-re 50%-ra fog nőni. A távol-keleti országokban ez az erőteljes növekedés már korábban megkezdődött, és a rövidlátás előfordulása jelenleg eléri a lakossság 90-95%-át. Az elkövetkező évtizedekben hasonló növekedést várható itt Európában és hazánkban is.

A szakemberek szerint ennek több oka is lehet. Ha szemet folyamatosan „közelnézésre” kényszerítjük (a szemhez közel lévő tárgyak/felületek folyamatos nézése), például a számítógép, okostelefon vagy egyéb képernyő túlzott használatával, akkor ún. alkalmazkodási görcs alakulhat ki a szemben, ami növeli a rövidlátás kockázatát. Egyébként ilyenkor sem maga a képernyő az igazi probléma, hanem a (rendszerint kicsi) távolság, amiről nézzük. Az ilyen hosszú ideig tartó közelre történő nézés nem természetes állapot szemünk számára. Ezenkívül az is probléma, hogy túl sokat vagyunk zárt térben, mivel a rövidlátás kialakulásában ez is jelentős kockázatot jelenthet.

Ennek jelenleg igazán csak egy biztos ellenszere ismert: a gyerekek iskolás korban minél többet tartózkodjanak nappal a szabadban, és mozogjanak. Az alkalmazkodási görcs pedig a szem pihentetésével megszüntethető, javasolt tehát hogy képernyő hosszas bámulása során rendszeresen tartsanak pár perc szünetet, és olyan tevékenységet csináljanak, amihez nem közelre kell nézniük. Közeli munka során ajánlható a 20-20-20 szabály is: minden 20 percben 20 másodpercig fókuszáljunk távolra (legalább 20 lábra).

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája által, két éve elvégzett országos felmérés eredményei szerint az 50 éves és annál idősebbek mintegy 42%-a visel távollátáshoz szükséges szemüveget, és 73%-uk használ olvasáshoz szemüveget. Összességében a vizsgálatban résztvevő 3675, 50 évesnél idősebbek több mint háromnegyede (77,4%) használt valamilyen szemüveget! Elgondolkodtató továbbá az is, hogy ha a szem fénytörési hibájából eredő gyengénlátás gyakoriságának eloszlása a nemek szerint nézzük, a magyar érintettek több mint kétharmada nő (67,3% nő vs. 32,7% ffi).

A vizsgálatban részvevők átlagéletkora 66-67 év volt, és ha szem fénytörési hibájából eredő gyengénlátás kor szerint eloszlását nézzük látható, hogy nem a késő öregkor velejárójáról beszélünk, mivel a gyengénlátás az esetek legalább felében már a 60-as életévek során kialakul.

 
Refrakciós hibából eredő gyengénlátás gyakoriságának eloszlása kor szerint

Látható tehát, hogy a látáskorrekciós eszköz sokunk életében játszik vagy fog szerepet játszani. Nem mindegy azonban hogy milyen szemüveget és hogyan használunk mivel csak a nekünk megfelelő (a mi szemünkre testre szabott) szemüveg ad tökéletes látáskorrekciót.

Akár egész napos viselésre szánt szemüvegről, akár olvasószemüvegről van szó érdemes azt szemészeten felíratni, mivel ez esetben a szakemberek el tudják végezni az adott életkorban szükséges szemészeti szűrővizsgálatot is, amellyel számos vaksági ok korán felismerhető, és a vakság vagy látássérülés elkerülhető.

Léteznek készen kapható olcsóbb olvasószemüvegek is, de ezeket a szemészek szakmailag nem javasolják, mert nem veszik figyelembe az illető egyéni igényeit, a két szem között sokszor fennálló eltérést.

Egyetlen szemüveg általában nem lesz elég egész életünkre. Egy márkás keret és lencse akár 6 évig is kiválóan elszolgálhat, azonban mindenképpen szemüveget kell váltani, ha megváltozott a szem fénytörése. A rövidlátóság, főként fiatal korban, egyeseknél fokozódhat, és akár 1-2 évente új szemüvegre lehet szükség.

Idős korban az olvasószemüveget 2-3 évente ellenőrizni kell, és követni az öregszeműség fokozatos növekedését. (Az öregszeműség a közelre látás 40 év felett jelentkező élettani, a szem fénytörő-erejének csökkenéséből adódó, fokozatos romlása.) Általánosságban elmondható, hogy 45 éves korban már 0,5 dioptriás szemüveg kellhet olvasáshoz, és a dioptria érték 60-65 éves korra általában eléri a 2,5-3 dioptriát. Azaz e 20 év alatt kb. 3-szor, 4-szer kell olvasó szemüveget cserélni. De például, aki szürkehályog műtéten esik át, annak is megváltozik a műtét előttihez képest a szemüvegigénye.

A tavaly megalakult Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért 11 szervezet vezetői alakították meg, és fő célja, hogy elősegítse az Egészségügyi Világszervezet szem egészségét érintő globális akciótervének (Universal eye health: a global action plan 2014-2019) hazai megvalósítását. Mindez magában foglalja az elkerülhető vakság és gyengénlátás megelőzését, a jó látás megőrzését, illetve a látás rehabilitáció elérhetőségének fejlesztését, valamint a vakok és a gyengénlátó személyek számára a teljes élet lehetőségének biztosítását.

A Programbizottság az idei évben október 12-én a Látás Világnapja alkalmából 9-16 óra között ingyenes szűrővizsgálatot szervez Kecskeméten, a Kossuth tér 3. címnél található parkolóban. A kezdeményezés során – számos egyéb szűrővizsgálat mellett – réslámpás szemvizsgálaton és szemfenék vizsgálaton lehet részt venni.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó iroda

hírek világnap látás világnapja rövidlátóság szemüveg szemüveghasználó

Biciklizésből milliós adomány

Biciklizésből milliós adomány

Idén is meghirdette dolgozói között a Bringázz a munkába! programot a Tigáz. Az akció lényege, hogy a kerékpárral megtett kilométerek arányában támogatnak egy-egy intézményt. A vállalat önkéntesei csaknem 60.000 kilométert bicikliztek, így a cég több mint 1 millió forinttal támogatja a Dévény Anna Alapítványt.

tovább

Sikerrel debütált az EQ-sexy mozgalom, sztárok vallottak az első EQ Napon

Sikerrel debütált az EQ-sexy mozgalom, sztárok vallottak az első EQ Napon

Több közismert ember, köztük Till Attila, Bombera Krisztina, Náray Tamás és Szily Nóra vett részt az első EQ Napon, melyet Kósa Erika, hazánk egyik legelismertebb üzletasszonya hívott életre.  Az eseményen kiderült, hogy a hírességek miért tartják fontosnak az érzelmi intelligenciát az élet bármely területén.

tovább

Harctéren a vadvilág – természetvédelmi siker katonai területen

Harctéren a vadvilág – természetvédelmi siker katonai területen

Hogyan találhat magának menedéket Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője épp egy magyarországi katonai lőtéren? Miért fontos, hogy ezen a kiképzőhelyszínen a honvédség is kiemelten figyeljen az állat- és növényvilág megőrzésére? A természetvédők és a Honvédelmi Minisztérium hat évvel ezelőtt összefogtak, hogy megóvják a páratlan természeti értékeknek otthont adó Turjánvidéket.

tovább