Klinikai vizsgálatok: legalább 85 milliárd forint az egészségügynek évente

2017. június 19., hétfő, 09:20

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete megbízásából elkészült a Magyarországon végzett klinikai vizsgálatokról szóló legfrissebb elemzés, mely a június 16-án megrendezett EUPATI Konferencián került bemutatásra.

Klinikai vizsgálatok: legalább 85 milliárd forint az egészségügynek évente

Elmondható, hogy sikerült megőrizni Magyarország versenyképességét e területen, ami kiemelkedő jelentőségű, hiszen az így termelt gazdasági-növekedési többlet létfontosságú az ország versenyképességének javítása érdekében.

Az EUPATI (Terápiás Innováció Európai Betegakadémiája) Magyar Platform létrejöttének alkalmából az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben rendezett konferencián Dr. Bodrogi József, egészségügyi közgazdász mutatta be a Magyarországon végzett klinikai vizsgálatokról, és azok környezetéről szóló legfrissebb elemzést. A 2014. és 2015. éveket felölelő összefoglalóban a két év aprólékos, és mégis átfogó elemzése található. Az adatok forrásai az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez a vizsgált időszakban benyújtott és engedélyezett klinikai vizsgálatok engedélyeinek anonimizált változatai, így az elemzés a teljes és valós adatokra épülhetett.

2014-ben összesen 336 vizsgálati kérelem érkezett az illetékes hatósághoz csaknem 20 ezer beteg tervezett bevonásával. Egy évvel később, azaz 2015-ben 349 vizsgálati kérelmet nyújtottak be több mint 17 ezer beteg tervezett bevonásával. Mindez folyamatos emelkedést jelent a 2012-es 307, és a 2013-as 325 vizsgálati kérelemhez képest.

A további értékeléshez a klinikai vizsgálatokat 10 terápiás csoportba osztották: metabolikus és táplálkozási rendellenességek, onkológiai kórképek, szív- és érrendszeri betegségek, gyomor- és bélrendszer betegségei, idegrendszeri, illetve pszichiátriai kórképek, bőrgyógyászati betegségek, ízületi megbetegedések, légzőszervi, mellkasi betegségek és a fájdalomterápia.

Jellemzően három, mára népegészségügyi méreteket öltött betegségcsoport, a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi kórok és a metabolikus rendellenességeket érintő vizsgálatokba vonták be a legtöbb beteget a vizsgált években. A 2014-ben Magyarországon kezdeményezett klinikai vizsgálatok elsősorban az onkológiai, a légzőszervi, a metabolikus, valamint a gyomor- és bélrendszeri területekre összpontosultak.

2014-ban a klinikai vizsgálatok teljes vizsgálói költsége csaknem 31 milliárd forintot tett ki, 2015-ben pedig 34,51 milliárd forint összegben áramlottak vizsgálói díjak a magyar egészségügyi rendszerbe.

Az onkológiai jellegű vizsgálatok száma volt a legtöbb, és a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan nálunk is az ún. fázis III vizsgálatok teszik ki a klinikai vizsgálatok kétharmadát. A ráfordításokban azonban az egyes terápiás területeknél jelentős eltérések voltak tapasztalhatók.

Mindkét évre jellemző, hogy a fájdalomterápia területén költötték a legtöbbet egy betegre, miközben az onkológiára költöttek legtöbbet összességében a terápiás területek közötti összehasonlításban. A szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy az egyébként is magas átlagos költséggel bíró onkológia területén a 2015. év további 25%-os emelkedést hozott a klinikai vizsgálatok számában, ami jól mutatja a daganatok kezeléséért és a rákos betegek életminőségéért folytatott, minden korábbinál komolyabb küzdelmet.

A klinikai vizsgálatok az elemzők által áttekintett két évben egyenként 86,9-97,7 milliárd forint jövedelmet hoztak a nemzetgazdaság számára!

Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint
   „Magyarországon a gyógyszeripari vállalatok egyre többet költenek klinikai vizsgálatokra, és e költések mértéke európai összehasonlításban is előkelő helyen áll: a vizsgált 26 európai ország közül hazánk a 10. legmagasabb összeggel szerepel a rangsorban.”

   „A szakemberek minőségi utánpótlását a kiváló magyar orvos-, gyógyszerész-, vegyész- és biológusképzés biztosítja, akiknek felkészültsége és tapasztalata szintén hozzájárul az évszázados hagyományokra épülő gyógyszeripari kutatások és fejlesztések továbbviteléhez. Ez utóbbiak jelentőségét jól mutatja, hogy Magyarországon a gyógyszeripar négyszer annyit költ kutatásra és fejlesztésre, mint az IT szektor és háromszor annyit, mint a vezető magyar exportágazat, az autóipar.” – mutatott rá Thomas Straumits.

   „Az innovatív gyógyszerek fejlesztésébe és a klinikai kutatásokba fektetett munka azonban csak úgy hozhatja meg a valódi gyümölcsét, ha az innovatív gyógyszerek elérhetőek a betegek számára és az orvosoknak megvan a lehetősége arra, hogy az adott beteg részére a lehető legmegfelelőbb terápiát válassza ki elsősorban szakmai és nem csak pénzügyi szempontok alapján.” – tette hozzá az egyesület elnöke.

Elmondható tehát, hogy sikerült megőrizni Magyarország versenyképességét a klinikai vizsgálatok elnyerését tekintve, és a klinikai vizsgálatok hatékonyan járulnak hozzá legjobb szakembereink itthon tartásához.

Magyarországnak tehát elsőrendű stratégiai érdeke, hogy képes legyen eséllyel versenyezni a kutatási-fejlesztési lehetőségek bővítésére szolgáló erőforrásokért zajló kemény nemzetközi megmérettetésben, azaz a klinikai vizsgálatok szempontjából vonzó terület maradjon, tartósan és jótékonyan befolyásolva a hazai gazdaság növekedési lehetőségeit.

Forrás: VM.komm kommunikációs Tanácsadó Iroda

hírek klinikai vizsgálatok elemzés innovatív gyógyszergyártók egyesülete

Biciklizésből milliós adomány

Biciklizésből milliós adomány

Idén is meghirdette dolgozói között a Bringázz a munkába! programot a Tigáz. Az akció lényege, hogy a kerékpárral megtett kilométerek arányában támogatnak egy-egy intézményt. A vállalat önkéntesei csaknem 60.000 kilométert bicikliztek, így a cég több mint 1 millió forinttal támogatja a Dévény Anna Alapítványt.

tovább

Sikerrel debütált az EQ-sexy mozgalom, sztárok vallottak az első EQ Napon

Sikerrel debütált az EQ-sexy mozgalom, sztárok vallottak az első EQ Napon

Több közismert ember, köztük Till Attila, Bombera Krisztina, Náray Tamás és Szily Nóra vett részt az első EQ Napon, melyet Kósa Erika, hazánk egyik legelismertebb üzletasszonya hívott életre.  Az eseményen kiderült, hogy a hírességek miért tartják fontosnak az érzelmi intelligenciát az élet bármely területén.

tovább

Harctéren a vadvilág – természetvédelmi siker katonai területen

Harctéren a vadvilág – természetvédelmi siker katonai területen

Hogyan találhat magának menedéket Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője épp egy magyarországi katonai lőtéren? Miért fontos, hogy ezen a kiképzőhelyszínen a honvédség is kiemelten figyeljen az állat- és növényvilág megőrzésére? A természetvédők és a Honvédelmi Minisztérium hat évvel ezelőtt összefogtak, hogy megóvják a páratlan természeti értékeknek otthont adó Turjánvidéket.

tovább