Beköszöntő
Őszi lecke
Ha az embernek három, jelentősen különböző korú gyermeke van, akkor nehezen tud olyan időszakot választani az évből, ami unalmasnak nevezhető. Mégis, az ősz rendkívüli, semmi máshoz nem hasonlítható lelkiállapot.
Mert a gyerekek biológiai naptára nem Szilveszterről Újévre, hanem augusztusról szeptemberre fordul. Ekkor lesznek kicsikből nagycsoportosok, ovisokból iskolások, gólyákból végzősök. Ezekkel a váltásokkal váltanak magatartásformát, viselkedést, szerepet. És ebből a szerepből szemlélve néznek minket is.
A legkisebb – egy nagyon vagány srác – most kezdte a bölcsit, ami a valószínűleg megspórolhatatlan reggeli sírásokat is magával hozza, és ez még akkor se lelkesítő érzés, ha az ember tudja, még a saroknál sem jár, amikor ő már vidáman kormányozza a létező legnagyobb játékautót.
A középső kiskamasz. Többnyire még játékos lelkű gyermek, ám pillanat alatt szemérmes nagylánnyá válik, ha az ember a kopogásra választ sem várva, rossz pillanatban nyitja rá a fürdő vagy akárcsak a szobája ajtaját. (Ami azért a tíz perce kellett volna indulnunk az iskolába helyzetben gyakorta megesik.) Már határozott ízlése van ruhákról, cipőkről, de még nem tudja, hogy neki mi áll jól igazán. Már érdeklik a nagyok dolgai, de még nem elég nyitott, hogy erről könnyedén beszéljen.
A nagy már nő. Persze, nagykamasz a kor sajátosságainak legtöbb tünetével, de egyszersmind felnőtt is, és mint ilyen, alaposan feladja a leckét. Általa mérhető le igazán, hogy mi, szülők, alig negyvenesek, fiatalok vagyunk-e, vagy már öregszünk; el tudjuk-e fogadni, hogy az ő világuk már nem ugyanaz, mint a mi világunk volt. Mert nem vitás, a ma az ő világuk. Nekünk, szülőknek kell alkalmazkodnunk hozzájuk, elfogadni a szokásaikat, a számunkra is új értékeket. Ilyenkor, ősszel mi is leckekönyvet, ellenőrzőt váltunk, ahová a gyermekeink rendre beírják azt a képzeletbeli érdemjegyet, amely egy-egy helyzetre adott válaszunkat értékeli.
Azért nem kell félni az ősztől. Ha jó tanárai vagyunk egymásnak, akkor tudjuk, hogy mindenkinek becsúszhat egy-egy rosszabb jegy. Az a fontos, hogy adjunk esélyt egymásnak kijavítani.