Téli vitaminhiány: marketingfogás vagy valóság? | Vital magazin	
	
	
	
	
	
	
	
	
	
	
	
	



	

Téli vitaminhiány: marketingfogás vagy valóság?

A téli hónapokban a szervezetünkre jobban kell figyelni: nem csak azért, mert ez az időszak az influenza melegágya, hanem azért is, mert ilyenkor rövidebbek a nappalok, kevesebb a fény, ezek pedig befolyásolják a közérzetünket. Bár sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy valóban pótolni kell-e télen a vitaminokat, nyomelemeket, vagy egyszerű reklámfogásról van-e szó, a szakemberek szerint a válasz mégis egyértelmű.

A vitaminok táplálékunk alkotóelemei. Segítségükkel alakulnak át a táplálék alkotórészei (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) a szervezet felépítéséhez és zavartalan működéséhez szükséges anyagokká. Nyáron több a napfény, sőt, több a gyümölcs és a zöldség is, így ezek fogyasztásával és napfénnyel biztosítható a megfelelő vitaminbevitel. Télen viszont mindezek hiánya, vagy hiányossága miatt pótolni kell azokat. Egyes vitaminok hiánya súlyos betegségeket okozhat, ilyen lehet a vérszegénység (B12), a csontfejlődési zavar vagy rendellenesség (D), vagy az idegrendszeri problémák (B).

"A vitaminok alapvetően olyan vegyületek, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani, de fontosak és nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez. Ezekhez a vegyületekhez a táplálékkal együtt jutunk hozzá" – mondja Babai László, az Oxygen Medical orvosa. A vitaminokra jellemző, hogy a többi táplálékhoz képest (fehérje, zsír, szénhidrát, rostok) nagyon pici mennyiségben van szükségünk rájuk, csupán mikrogrammnyi, milligrammnyi adagban. "Elvileg ennek többszörösét fogyasztjuk, így a valóban, markánsan megjelenő hiánytünetekhez nagyon egyoldalú táplálkozásra van szükség. Ez azt is jelenti, hogy igazán hiánytüneteket nem látunk Magyarországon”– vélekedik az orvos.

Általánosságban elmondható, hogy a vitaminbevitel szempontjából a leghelyesebb a friss, teljes értékű ételek fogyasztása. A gyorséttermek kínálatát, a tartósított élelmiszereket, a gyors érésű növényeket, gyors nevelésű állati eredetű élelmiszereket éppen ezért ajánlatos elkerülni. Ez sajnos a mai civilizált társadalomban nagyon nehéz. Babai László szerint a téli hónapokban, a fertőzések elleni küzdelemben az átlagosnál is jobban kell figyelni a C-vitamin és a cink pótlására, a csontritkulás megelőzésében a D-vitamin (elsősorban a középkort már elért hölgyeknek), a bőr-, szív- és érrendszer védelme érdekében pedig a B- és a H-vitamin pótlása fontos.

De honnan tudhatjuk, hogy mi hiányzik szervezetünkből? A hazai rutin vértesztek erről nem sokat árulnak el. Számos vitaminszint-meghatározási módszer létezik, amelyeket elsősorban az USA-ban használnak. Ez részben azért van – mondja a szakember – mert az ottani egészségkultúrának része az öndiagnózis. Csakhogy ezek a vitamintesztek csalókák. A vitaminok működése csaknem teljesen sejten belüli. A vérben lévő koncentráció nem feltétlenül tükrözi híven a sejten belüli koncentrációt és funkcionális hatékonyságot. Ilyen például a C-vitamin, ami a plazmában alig fordul elő: ott csak a felszívódást követően tartózkodik. Ráadásul számos vitaminnál nem is a koncentrációt mérik, hanem a működési aktivitást, mint a B1-vitamin esetében.” Babai doktor tehát úgy véli, a teszteknek és a vitaminpótlásnak sokszor nagyobb a marketingereje, mint a tudományos háttere. “De hogy pontosan hol húzódik az arany középút, csak a jövő döntheti el.”

Vitamin ABC

A-vitamin
A bőr és nyálkahártyák, a sejtek és mirigyeink működéséhez, illetve felépítéséhez szükséges. Hiánya kötőhártyagyulladáshoz, nyálkahártyán keresztül bejutó gyakori fertőzésekhez, vesebetegségekhez vezethet.
Forrás: tejtermékek, szar-dínia, tojás, káposzta, saláta és főzelékfélék.

B1-vitamin
Az anyagcsere-folyamatok, illetve az idegrendszerünk számára fontos. Hiánya fáradtságot, levertséget, ideggyengeséget okozhat. B1-vitamin található a gyümölcsökben, főzelékfélékben, tejben, májban, élesztőben, kukoricában.
Forrás: dió, borsó, sertéshús, méz, korpát tartalmazó pékáru.

B2- és B6-vitamin
A növekedés és az anyagcsere egyik motorja. Hiánya esetén a bőr érzékennyé, sérülékeny-nyé válik, bőrgyulladás, kopaszodás, repedezett, száraz bőr alakulhat ki.
Forrás: tejtermékek, máj, élesztő, olajos magvak, tojássárgája, zöldborsó, méz.

B12-vitamin
Erősíti az idegrendszert, segíti a vörösvértestek képződését és a fehérjék hasznosítását. Hiánya vérszegénységet okozhat. Fokozott idegi terhelés e-setén is hatásos, mert segíti a stresszellenes hormon termelését.
Forrás: tej, marhamáj, sajtfélék, tojás és marhahúsok.

C-vitamin
A legsokoldalúbb vitamin. Elsősorban a fertőző betegségektől védi meg a szervezetünket, de fontos szerepe van az energia szolgáltató folyamatokban is. Jelentős antioxidáns szerepe van. Hiánya fáradtságot, a szervezet védekezőképességének csökkenését okozza.
Forrás: citrusfélék (citrom, narancs, grapefruit), savanyú káposzta, kivi, hagyma, zöldpaprika, karalábé, csipkebogyó, zöldfőzelékek és saláták.

E-vitamin
Segíti a sejtlégzést, a belső elválasztású mirigyek működését, a szívműködést, véd a szívinfarktustól. Nagy hatású antioxidáns. Mindenkinek fontos, de különösen azoknak, akik keveset mozognak.
Forrás: gabonafélék, dió, mogyoró, búzacsíra, tej.

H-vitamin
Az anyagcserében játszik fontos szerepet. Hiánya étvágytalanságot, bőrelváltozásokat okozhat.
Forrás: tej, főzelékfélék, élesztő.

K-vitamin
Hiánya vérzéseket okozhat.
Forrás: káposztafélék, spenót.