Jégkrém: még a fogyókúrába is beleférhet

2018. május 10., csütörtök, 07:00

A jégkrém a nyári hónapok meghatározó édessége, azonban meglepően keveset tudunk róla. Hány fajtája van? Miben különbözik a fagyitól? És vajon mennyire hizlal?

Jégkrém: még a fogyókúrába is beleférhet

Sokszor egymás szinonimájaként használjuk a fagyit és a jégkrémet, pedig van különbség köztük. Például a fagylalt jellemzően a fogyasztás helyszínén, cukrászati technológiával, főzve, fagylaltporból vagy sűrítményből, esetleg kézműves módszerrel készül, és speciálisan fagyasztják. A jégkrémet jellemzően nagyobb üzemekben, tiszta alapanyagokból – például tej, tejszín, zsiradék, gyümölcsök – hőkezeléssel és legtöbbször homogénezéssel (a massza egységes állagúvá tételével) állítják elő, majd hűtött állapotban habosítják.

A jégkrémek 7 típusa

A Magyar Élelmiszerkönyv összesen hétféle típusú jégkrémet említ.

1. Tejjégkrém: fő összetevője a tej vagy tejfehérje tartalmú termékek és a legtöbbször tejszínből származó tejzsír – ezen kívül másféle zsiradékot nem tartalmazhat és vizet sem használhatnak fel a készítéséhez.

2. Tejes jégkrém: csak zsírtartalmában tér el a tejjégkrémtől.

3. Tejes gyümölcsjégkrém: a tej mellett legalább 15 százalék gyümölcsöt tartalmaz.

4. Gyümölcsjégkrém: itt már nincs a zsírtartalomra vonatkozó előírás, de a gyümölcstartalomnak legalább 15 százalékosnak kell lennie.

5. Sorbet: nem tartalmazhat hozzáadott zsiradékot, és gyümölcstartalmának néhány kivételtől eltekintve el kell érnie a 25 százalékot.

6. Jégkrém: meghatározó összetevői a fehérje és a zsiradék, amely származhat tejből, de lehet növényi eredetű is.

7. Vizes jégkrém: nem tartalmaz hozzáadott fehérjét vagy zsiradékot sem.

Vannak olyanok, akik allergiásak a tejfehérjére, és növekszik azok száma is, akiknek a tejcukor okoz problémát. Ők a tejet nem tartalmazó vagy a vizes jégkrémeket biztonsággal fogyaszthatják, de találnak kifejezetten laktóz- vagy tejfehérje mentes, szójatejjel készített jégkrémeket is.

Mennyit eszünk belőle?

Az utóbbi években egyre több jégkrémet eszünk: míg az évtized elején mindössze 3,5 liter volt az átlag évente, a legfrissebb adatok szerint mára elértük az öt litert fejenként. Jelentős az elmaradásunk az európai átlagtól, és persze meg sem közelíti a világcsúcstartó új-zélandiak nyalakodását, akik évente közel harminc liternyivel hűsítik magukat. A lista második helyén az Egyesült Államok áll 21 literrel, őket Ausztrália követi 18 literrel. A sereghajtó Indonézia és India lakosai viszont mindössze egy deciliternek megfelelő mennyiséget fogyasztanak el évente.

Fogyókúrába illesztve

A táplálkozási szakemberek az édességeket, jégkrémeket és süteményeket csak mérsékelt mennyiségben ajánlják a kiegyensúlyozott étrend részeként. Nem javasolt tehát túlzásba esni és naponta, vagy akár naponta többször enni belőle, ám okos választással még a fogyókúrázók is megtalálhatják az étrendjükbe illő csemegét, hiszen napi energiafogyasztásunk legfeljebb tíz százaléka származhat cukorból, ami egy egészséges felnőtt esetén körülbelül 40-50 grammot jelent.

Ebbe időnként, hetente néhányszor akár a jégkrém is beleférhet. Ha a csomagoláson „light” jelölést látunk, akkor az a termék tartalmazhat kevesebb cukrot vagy zsírt – hogy melyik mennyiségét csökkentették, az a címkéről derül ki, de abban biztosak lehetünk, hogy legalább 30 százalékkal kevesebb van benne.

És végül még egy fontos dolog: a jégkrém nagyon érzékeny áru, ezért semmiképpen se vegyünk meg sérült csomagolású, esetleg felolvadtnak és újrafagyottnak tűnő terméket!

Mi a helyzet a cukorral?

Nézzük meg a címkét, mivel a tudatos gyártók az alapanyagok mellett az energiatartalmat és az egyes tápanyagok részletes mennyiségét is feltüntetik. Sőt, néhány éve hazánkban is elindult egy önkéntes vállalási program, melynek keretében a gyártók élelmiszereik cukortartalmát is csökkentik. Erről bárki tájékozódhat a www.egyuttafogyasztokert.hu oldalon. Itt találunk olyan gyártót, amely vállalta, hogy jégkrémei transzzsírsav-tartalmát minimálisra csökkenti, de olyat is, amely a gyerekeknek ajánlott termékeinek adagonkénti energiatartalmát 110 kcal-ban, míg cukortartalmát tíz dekagrammonként 20 grammban maximálja.

  • Konzervatívok vagyunk, ha az ízválasztásról van szó, hiszen a trónról évtizedek óta letaszíthatatlan a vanília, a csoki és az eper.
Forrás és további információk: TÉT Platform Egyesület

ízlelő jégkrém fagyi fagylalt fogyókúra

5 könnyű recept nyári grillvacsorákhoz

5 könnyű recept nyári grillvacsorákhoz

A grillvacsora nem csak egészséges, de remek családi, társasági program is. Mindenki hozhatja a saját alapanyagait, a titkos pácba forgatott húsokat, zöldségeket, közösen szurkolhatunk annak, aki a tűzgyújtással bajlódik. Néhány gyorsan elkészíthető fogást ajánlunk jó hangulatú nyárestékre, melek ráadásul igen egészségesek is.

tovább

Tojás: a királyi táplálék

Tojás: a királyi táplálék

Süssünk, vagy főzzünk, fogyasszuk magában, vagy használjuk alapanyagként, a tojás az egyik legalapvetőbb és legértékesebb táplálékunk, amely amellett, hogy finom, teljes értékű fehérje- és tökéletes zsírösszetétele mellett bőséges forrása a vitaminoknak és fontos ásványi anyagoknak. És ez nem minden! Íme, a legérdekesebb tudnivalók a tojásról!

tovább

Így készíts egészséges grillételeket

Így készíts egészséges grillételeket

A grillételek egyik előnye, hogy sokkal egészségesebbek, mint az olajban vagy zsírban sült társaik. Ráadásul a grillezés során a tápanyagok is jobban megőrződnek, az ételek kevésbé zsírosak, így a nagy hőségben sem ülik meg a gyomrot. 

tovább

Salátába, levesbe, szendvicsbe

Salátába, levesbe, szendvicsbe

A csírák a fűszerekhez hasonlóan változatos ízvilággal rendelkeznek. Van közöttük lágy, markáns, pikáns és kifejezetten csípős ízű is, emiatt rendkívül változatos módon lehet őket fogyasztani. 

tovább