Veszélyben vannak éltető vizeink

2018. február 5., hétfő, 11:10

A WWF adatai szerint a vizesélőhelyek közel 90 százaléka eltűnt. A folyók és a vizesélőhelyek megmaradt területei pedig hazánkban is veszélyben vannak, melynek következtében már számos egykor gyakori faj nem található meg Magyarországon: többek között a pelikán és a viza. Mit tehetünk?

Veszélyben vannak éltető vizeink

1971. február 2-án Iránban, Ramsar városában elfogadták a nemzetközi Ramsari Egyezményt, melynek lényege, hogy a résztvevő kormányok felelősséget vállaltak a nemzetközi jelentőségű vizesélőhelyek védelméért. Az egyezmény aláírásának évfordulóján, 1997 óta tartjuk a Vizesélőhelyek Világnapját.

A vizesélőhelyekkel együtt egyes fajok is eltűnnek

A vizesélőhelyek átmenetet képeznek a szárazföldi és folyóvízi vagy tengeri élőhelyek között. Lehetnek folyóvizek és tavak partján lévő, állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, de a vízfolyásoktól és tavaktól távol lévő mocsaras, ingoványos területeket is ide soroljuk. Természetesen és mesterségesen létrejött víz borította élőhelyek egyaránt lehetnek vizesélőhelyek. Hazánkban ezek számos formában fellelhetők: a lápok, mocsarak, folyók ártéri élőhelyei, sekély tavak, holtmedrek és a szikes tavak is ide tartoznak.

Az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult az utóbbi századokban, arányuk csak az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. A vizesélőhelyeken élő fajok populációi világszerte megdöbbentő mértékben, 81 százalékkal csökkenetek. A Duna a forrástól a torkolatig egykori ártereinek mintegy 68 százalékát elveszítette, a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült.

A legújabb eredmények szerint Magyarországon a vízfolyások és tavak csupán 12 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. A hazai folyók természetes árterületei eredetileg az ország közel 23 százalékát érintették, mára ennek több mint 90 százaléka elpusztult. Emiatt számos ritka, ikonikus faj tűnt el. A halfajok közül ilyen a viza és a sőregtok, míg a vizesélőhelyekhez köthető madarak közül már nem fészkel nálunk a rózsás gödény – más néven pelikán –, a borzas gödény, a tavi cankó és a kékcsőrű réce sem. A daru és az énekes hattyú rendszeresen költött hazánkban, ma már mindkét fajból összesen egy pár található az országban.

Víz: az élet forrása

A folyók és az őket kísérő hullámterek, valamint a vizesélőhelyek azonban nem csak az állatok és növények számára fontosak. A folyószabályozások előtt a hazai lakosság hasznára is váltak: a horgászat és a halászat, az ártéri legeltetés, a gyümölcsösök, rétek és kaszálók vízigénye csak néhány példa a sok közül. A szabályozásokat követően azonban radikálisan átalakult kapcsolatunk a folyókkal. Romlottak az adottságok, de új lehetőségek is megjelentek: teret kapott az ivóvízszolgáltatás (Magyarországon 4 millió ember fogyaszt parti szűrésű vizet), a rekreációs és szabadidős tevékenységek és az ökoturizmus. Ha azonban a folyók állapota tovább romlik, és elvesznek a természetes partszakaszok, holtágak és mellékágak, akkor az emberek számára nyújtott előnyök is eltűnnek.

Milyen veszélyek fenyegetnek?

A vizesélőhelyek hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben. A folyók vize ma már a mellékágakba és holtágakba is egyre ritkábban jut el. Ahová pedig nem ér el a folyók vize, egyre több gondot okoz a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, a vízhiány és az aszály.

A folyók szabályozása miatt alig 200 éve zajló drámai változásokkal még a bámulatos alkalmazkodó képességű folyók és vizesélőhelyek sem tudták tartani a lépést. Helyreállításuk az emberek előtt álló feladat.

Hallasd a hangod és élj tudatosan!

A vízfolyásokat számos olyan fejlesztés fenyegeti, mely állapotuk romlását eredményezi. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk? Amellett, hogy egyéni vízhasználatunkra odafigyelünk, aktív állampolgárként szót emelhetünk a vizesélőhelyeket károsító tevékenységek ellen – legyen szó vízszennyezésről, a vizek lecsapolásáról vagy a vízparti élőhelyek tönkretételével járó munkálatokról. Európában több helyen terveznek például vízerőműveket építeni – többek között a Dráván Horvátországban, valamint a Murán Szlovéniában –, ami visszafordíthatatlan károkat okozna a folyók és árterük gazdag élővilágában. Bár a vízenergiát természeti adottsága alapján megújuló energiaforrásnak tekintik, de sok káros hatása van a folyókra, ezért megújuló jellege ellenére a természetromboló energiaforrások egyike. A Murára tervezett vízerőművek építésének megakadályozására a WWF és partnerei petíciót indítottak, melyet a http://www.amazon-of-europe.com/hu oldalon bárki aláírhat.

Forrás: WWF Magyarország

hírek természet környezet vizesélőhely védelem vizesélőhelyek világnapja

Hagyomány és innováció

Hagyomány és innováció

Idén ünnepli 160. születésnapját a hazai kávéházkultúra legismertebb reprezentánsa és a modern cukrászművészet nagy innovátora, a Gerbeaud.

tovább

Szent Orbán idén is körbe járja a Tokaji Borvidéket

Szent Orbán idén is körbe járja a Tokaji Borvidéket

2018. május 25-27. között ismét különleges ünnepre készül a Tokaji Borvidék: Szent Orbánnak, a szőlő és a bor Európa-szerte tisztelt védőszentjének csontereklyéje az idén is körbejárja a borvidék településeit. 

tovább

FundiMini Gyereknap

FundiMini Gyereknap

Nagycsaládos és egyszülős családban nevelkedő gyermekeket látott vendégül a Fundamenta a budapesti MiniPoliszban megrendezett FundiMini Gyereknapon. A közös játék mellett Lola koncertjén és Feri bűvész bemutatóján is részt vettek a gyerekek.

tovább

Eddig szükséglakás, most otthon lesz

Eddig szükséglakás, most otthon lesz

Egy négy gyermekes család kap idén lehetőséget, hogy több hónapnyi átmeneti otthonban töltött éjszaka után új, független életet kezdjen immáron egy saját otthonban. Az idei felújításban a P&G önkénteseihez és a felújítási munkálatokhoz Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője is csatlakozott.

tovább